Jelentős a lassulás az ingatlanpiacon, az elemzők átrendeződésre számítanak

Az új lakások számának emelkedését örvendetes fejleménynek tartják az elemzők, de a kommentárokból kirajzolódik, hogy az ingatlanpiaci helyzet korántsem egyszerű.

A lakásépítések száma a harmadik negyedévben kedvezően alakult, az egy esztendővel korábbinak több mint a másfélszerese volt, azaz az ingatlanépítési kedv a gazdasági nehézségek ellenére sem lankad, sőt az első két negyedév csökkenését is ellensúlyozni tudta a kedvező harmadik negyedéves adat – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal pénteki, lakásépítésről szóló közleményét Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a budapesti adatokat kettősség jellemzi, az elkészült lakások száma az első három negyedévben mérséklődött, az engedélyek száma közel duplájára emelkedett.

A szakértő szerint a következő időszakban az ingatlanépítések száma bármilyen irányba elmozdulhat.

A friss adatok alapján az új lakásokra bőven mutatkozik kereslet, ám nagy kérdés, hogy a magas árak mellett, illetve a magas kamatkörnyezetben ezt a háztartások mennyire tudják finanszírozni.

Regős Gábor úgy véli, hogy mivel az építőipar többi ágazata csökkenő rendelésállománnyal néz szembe, így talán az ingatlanépítések ára nem növekszik tovább.

Az ingatlan.com elemzése szerint november elején 8900 új lakóingatlan-hirdetés várt vevőre országszerte, ez 19 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti 7500-hoz viszonyítva – fűzte hozzá a friss adatokhoz a portál vezető elemzője.

Balogh László véleménye szerint jól jellemzi a lakáspiac lassulását, hogy a nem lakóparki új építésű társasházi lakások és házak árai stagnálásba váltottak át az elmúlt egy hónapban. Ezeknek az ingatlanoknak az átlagos négyzetméterára Budapesten 1,18 millió forint, ami éves szinten 29 százalékos növekedés. Az elmúlt hónapra vetítve viszont 0,3 százalékos csökkenés.

Kiemelte azt is, hogy a lassulás ellenére az idén 20-25 ezer új lakás is elkészülhet, amikre nagy igény mutatkozik a piacon, mert ezek energiatakarékos és alacsony rezsiköltségű ingatlanok.

A megépült új lakások komoly hatással vannak az ingatlanpiac egészére, hiszen ezek évekkel később a használtlakás-piacon cserélnek gazdát – zárta gondolatait.

A válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest az ingatlanépítések továbbra is elmaradnak. A krízis előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át – elemezte a piaci helyzetet Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

A szakértő kifejtette, hogy a kedvezményes lakásáfa korábban tervezett kivezetésének hatása tükröződött az építési engedélyek 2020-as visszaesésében, azonban ennek ismételt bevezetése, valamint az olyan családtámogatási akciók, mint a CSOK-kal rendelkezők áfa-visszaigénylése, illetve az illetékmentesség új lendületet adott az építési engedélyeknek. Tavaly az előző évben visszaeső engedélyek miatt csökkentek a lakásépítések, ezt azonban ellensúlyozhatja a korábban építési engedélyt kapott, de eddig meg nem valósított építések, építési tervek esetleges megvalósítása.

Suppan kitért arra is, hogy a külpiaci hatásokat tükröző meredek nyersanyagár-robbanás jelentősen megemeli a kivitelezési költségeket, ezzel együtt az újlakás-árakat is.

Az árak naponta változhatnak, ez pedig egyes nyersanyagok hiányával átmenetileg fékezheti a lakásépítéseket,

elbizonytalaníthatja, vagy elhalasztásra kényszerítheti a beruházókat, ez pedig kockázatot jelenthet az idei teljesítményre.

A szakértő kiemelte, hogy a hitelkamatok növekedése szintén visszafoghatja a keresletet.

forrás: https://www.vg.hu