Fakivágás a kertünkben vagy a ház előtt? Ezeket jobb, ha tudjuk

A fák kétségkívül növelik egy ingatlan értékét, ám bizonyos esetekben mégis előfordulhat, hogy ki kell őket vágnunk. Másra kell azonban ügyelni, ha csak a kertünkben tesszük mindezt, és másra, amikor közterületen.

Milyen jogszabály vonatkozik rá?

Az ingatlan fekvése szerinti önkormányzatok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörben eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján rendeletalkotási joggal rendelkeznek az adott településen a környezetvédelmi feladatok megoldására, így önkormányzati rendelet kibocsátására. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) kormányrendelet pedig kifejezetten a közterületen lévő fás szárú növényekkel (fák, bokrok) kapcsolatban állapít meg szabályokat.

Fakivágás előtt tehát tekintsük meg az önkormányzat honlapján megtalálható hatályos rendeletet és az ügyleírásokat, majd ennek megfelelően járjunk el. A fakivágásra vonatkozó szabályok az önkormányzati rendelettől függően településenként változhatnak, a továbbiakban a legjellemzőbb szabályokat ismertetjük.

Milyen ingatlanokra vonatkozik az önkormányzati rendeleti szabályozás?

Minden ingatlanra, amely a településen található, legyen annak tulajdonosa magánszemély, jogi személy vagy éppen maga az önkormányzat, függetlenül attól, hogy az építési telek, beépítetlen terület vagy éppen egy közpark.

Kell-e engedélyt kérni, vagy bejelentést tenni ahhoz, hogy a saját telken vagy a házunk előtt, közterületen lévő fát kivágjunk, vagy megmetszünk?

Közhasználatú zöldfelületek megjelenési formájának megváltoztatása (fa, cserje ültetése, ifjító metszése) bejelentés-köteles tevékenység, és kizárólag az önkormányzat tudomásulvétele esetén végezhető. Kivéve természetesen azt az esetet, ha a polgármesteri hivatal kifejezetten megbíz egy vállalkozót a közterületen lévő fák kivágásával, illetve metszésével.

Nem kell bejelentést tenni és engedélyt sem kell kérni akkor, ha valaki a saját telkén az általa ültetett gyümölcsfák ápolásával összefüggő metszést, ifjítást, gallyazást végez.

Nem közterületen álló fa kivágását be kell jelenteni, az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületen álló fának – kertészei szakvéleménnyel alátámasztott – elkerülhetetlen okból, illetve építmény elhelyezése miatt szükséges kivágásához pedig fakivágási kérelmet kell előterjeszteni.

A fakivágási kérelmet részletesen indokolni kell, amelyek lehetnek vagyonvédelmi, életvédelmi, vagy egészségvédelmi indokok. Ilyen eset például, ha egy vihart követően a fa megdőlt és tartani lehet attól, hogy a házra dől, vagy a házban lakók közül valakinek allergiája van.

Kihez kell benyújtani a kérelmet?

Elsőfokú hatóságként minden fakivágási ügyben a Polgármesteri Hivatal fog eljárni.

Az elsőfokú döntést a település jegyzője hozza meg és a másodfokú hatóság attól függően változik, hogy belterületi vagy közterületen lévő fa kivágásáról van szó. Belterületi ingatlanon lévő, tehát nem közterületi fakivágás esetén a fellebbezést az Önkormányzat képviselő testülete fogja elbírálni, míg a közterületen történő fakivágás esetében a másodfokú hatóság a település szerint illetékes Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal Járási Hivatala lesz.

Kell-e fizetni a bejelentési, engedélyezési eljárásért?

Belterületi ingatlanon történő fakivágás bejelentése illetékmentes, míg a közterületen történő fakivágási kérelem esetében 3000.-Ft illetéket kell leróni.

Van-e pótlási kötelezettségünk, vagy bármely fizetési kötelezettségünk a fakivágással összefüggésben?

Előtérbe helyezve a környezet védelmét, a kivágott fák helyett elsősorban másik fát kell telepíteni. A pótlás szabályai változatosak, általában a kivágott fa törzsátmérőjének valamilyen százalékában kerülnek meghatározásra, vagy például kiszáradt fa esetén egy az egyben pótlást írnak elő. Ha kertészeti szakvélemény indokolja a fakivágást, akkor a szakvélemény tartalmazni fogja azt is, hogy milyen mennyiségű fa pótlását kell elvégezni, megjelölve azt is, hogy azok az adott területen hol történjenek meg.

Az önkormányzati rendelet pontosan meghatározza, hogy a pótlási kötelezettség teljesítésénél milyen törzsátmérőjű, illetve valamely (pl. 16 cm) törzskerületnél kisebb méretű facsemeték a pótlás során nem használhatók.

A pótlás során az önkormányzati rendelet kifejezetten meghatározza azokat a fajokat is, amely fák ültetését pótlásként nem engedélyezi. A pótlási előírásnál figyelembe kell venni a kijelölt hely és az előírt fafaj sajátosságait, az utcai fasorok egységes képének megőrzését, a városképi szempontokat, előnyben kell részesíteni az őshonos fajokat.

Ismert olyan szabály is, miszerint ha valaki a háza előtti közterületen vág ki fát, a pótlási kötelezettségének eleget tehet úgy is, hogy a saját telkén tesz ennek részben, vagy egészben eleget.

A pótlási kötelezettség nem tekintendő teljesítettnek, ha a fa az ültetéstől számított következő vegetációs időszak kezdetén nem hajt ki. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.

A fakivágási engedély egyébként a jogerőre emelkedésétől számított 1 évig érvényes.

A pótlási kötelezettség teljesíthető részben telepítéssel, részben pénzbeli megváltással is.

A pénzbeni megváltás szabályait, a számítási módokat az önkormányzati rendeletnek részletesen tartalmaznia kell.

Mire számíthat, aki engedély nélkül vág ki fát?

Aki engedély nélkül fát vág ki, a szabálysértési eljárás lefolytatásán túl a fa megfelelő mértékű pótlására vagy értékének megfizetésére is kötelezhető.

Kötelezhetnek, hogy kivágjak egy fát a saját telkemen?

Az önkormányzat jegyzője nemcsak kérelemre, hanem hatósági jogkörében is dönthet egy fa kivágásáról. A jegyző a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat (ingatlan tulajdonosa) a fás szárú növény kivágására kötelezheti, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.

Fát ültetni könnyebb a házunk előtt?

A lakossági és más nem önkormányzati kezdeményezésű közterületi zöldfelület-alakításhoz önkormányzati tulajdonosi hozzájárulás szükséges.

A lakosság által közhasználatú zöldterületre ültetés történhet saját költségen vagy a Polgármesteri Hivatalnál igényelt növényzetből, ha ezt az adott települési önkormányzat egyébként biztosítja.

A közhasználatú zöldfelület (közutakat kísérő zöldsáv) területére ültetett fa és cserje a közút tartozékát képezi az 1988. évi I. törvény alapján, így ezen fák tulajdonjoga függetlenül attól, hogy azt magánszemély finanszírozta-e, az ingatlan tulajdonosáé lesz.

Sok településen keresztül megy országos közút, amely nem az adott települési önkormányzat tulajdonában, illetve kezelésében áll. Az ilyen országos közutat kísérő zöldsáv területére történő fa és cserje telepítése az út kezelője engedélyéhez kötött tevékenység, ezért a lakossági ültetés itt tilos.

forrás: http://www.lakaskultura.hu