8 tavaszi teendő a természetközeli kertben

Lassan indul a kerti szezon, lehet készíteni kapát, kaszát, ásóvillát… Március az első igazi tavaszi hónap, s az enyhébb napok megérkeztével a kert- és veteményrajongók többsége nagy hévvel veti bele magát újra a kertészkedés örömeibe és rejtelmeibe.

Vannak „régi motorosok” és olyanok is, akik nem olyan régóta próbálkoznak a virágos és konyhakertek kialakításával, gondozásával. Elsősorban utóbbiaknak, illetve a természetközeli kertek és megoldások iránt érdeklők számára igyekszünk segítséget nyújtani a cikkünkben összeszedett ötletekkel, tanácsokkal. Lássuk hát, milyen fontosabb teendők akadnak egy kertben kora tavasszal? És milyen praktikák lehetnek segítségünkre egy természet-közelibb kert kialakításában?

1. Tervezzük meg előre a kertet, konyhakertet!

Egy átgondolt vetésterv, jól kialakított növénytársítás sok fejfájástól és kapkodástól kímélhet meg minket. Találjuk ki előre, hogyan építjük fel a szezon során a veteményes, illetve az egyes ágyások összetételét; melyik hónapban mit fogunk ültetni, vetni. A megfelelő kihasználtságot fokozza, ha vannak elő és utónövények is, illetve zöldtrágya ültetése is több szempontból nagyon hasznos. A vegyes ültetésű konyhakertben kapjanak helyet a gyógy- és fűszernövények, egynyári virágok is, így a növények egymást védhetik a kártevőktől, jótékonyan hatnak egymás növekedésére, a színes foltok pedig elősegítik a beporzók megjelenését.

2. Készítsük elő a talaj!

Csak akkor fogjunk hozzá az ágyások előkészítésének, ha a föld – a tavaszi csapadékos időjárást követően – már kellően száraz. Ellenkező esetben nagyon összetömörítjük a talajt, ráadásul a sarat kapálni, forgatni amúgy is felesleges időtöltés. Ha már a csizmánk nem ragad a földbe, húzzuk félre a mulcsot, lazítsuk fel kapával vagy ásóvillával a talajt, húzzuk ki a gyomokat. Bár az ásás elterjedt, mégsem igazán hasznos tevékenység (csak elvadult terület feltörésére használjuk): ha ásóvillával mozgatjuk át a talajt, akkor nem forgatjuk egymásra a különböző talajszinteket és nem borítjuk fel a humusztartalmú rétegek kényes egyensúlyát, melynek az ásást követően újra vissza kellene állnia, hogy teljes értékű talajt kapjunk. Ha nem tettük volna meg ősszel, most - műtrágya helyett - érett humusszal, szerves trágyával javíthatjuk kertünk talaját, gereblyézzük be a talaj felső rétegébe.

8 tavaszi teendő a természetközeli kertben

Lugosi Bea • állatvédelem • biodiverzitás • biogazdálkodás • kert • komposztálás • Magyar Madártani Egyesület • mit tehetsz te? • önellátás • tájfajták • 2018.03.04 vasárnap 12:00
Lassan indul a kerti szezon, lehet készíteni kapát, kaszát, ásóvillát… Március az első igazi tavaszi hónap, s az enyhébb napok megérkeztével a kert- és veteményrajongók többsége nagy hévvel veti bele magát újra a kertészkedés örömeibe és rejtelmeibe.

Vannak „régi motorosok” és olyanok is, akik nem olyan régóta próbálkoznak a virágos és konyhakertek kialakításával, gondozásával. Elsősorban utóbbiaknak, illetve a természetközeli kertek és megoldások iránt érdeklők számára igyekszünk segítséget nyújtani a cikkünkben összeszedett ötletekkel, tanácsokkal. Lássuk hát, milyen fontosabb teendők akadnak egy kertben kora tavasszal? És milyen praktikák lehetnek segítségünkre egy természet-közelibb kert kialakításában?

1. Tervezzük meg előre a kertet, konyhakertet!

Egy átgondolt vetésterv, jól kialakított növénytársítás sok fejfájástól és kapkodástól kímélhet meg minket. Találjuk ki előre, hogyan építjük fel a szezon során a veteményes, illetve az egyes ágyások összetételét; melyik hónapban mit fogunk ültetni, vetni. A megfelelő kihasználtságot fokozza, ha vannak elő és utónövények is, illetve zöldtrágya ültetése is több szempontból nagyon hasznos. A vegyes ültetésű konyhakertben kapjanak helyet a gyógy- és fűszernövények, egynyári virágok is, így a növények egymást védhetik a kártevőktől, jótékonyan hatnak egymás növekedésére, a színes foltok pedig elősegítik a beporzók megjelenését.

2. Készítsük elő a talaj!

Csak akkor fogjunk hozzá az ágyások előkészítésének, ha a föld – a tavaszi csapadékos időjárást követően – már kellően száraz. Ellenkező esetben nagyon összetömörítjük a talajt, ráadásul a sarat kapálni, forgatni amúgy is felesleges időtöltés. Ha már a csizmánk nem ragad a földbe, húzzuk félre a mulcsot, lazítsuk fel kapával vagy ásóvillával a talajt, húzzuk ki a gyomokat. Bár az ásás elterjedt, mégsem igazán hasznos tevékenység (csak elvadult terület feltörésére használjuk): ha ásóvillával mozgatjuk át a talajt, akkor nem forgatjuk egymásra a különböző talajszinteket és nem borítjuk fel a humusztartalmú rétegek kényes egyensúlyát, melynek az ásást követően újra vissza kellene állnia, hogy teljes értékű talajt kapjunk. Ha nem tettük volna meg ősszel, most - műtrágya helyett - érett humusszal, szerves trágyával javíthatjuk kertünk talaját, gereblyézzük be a talaj felső rétegébe.

3. Neveljünk palántákat!

Ültessük el a nyáron a kertből gyűjtött vagy a boltban vásárolt magokat – pl. paradicsom, cukkini, fűszerpaprika, zeller, stb. - palántázó edénykékbe. Ha nincs, nézzünk körül, hátha a környéken szerveznek magbörzét, magcsereberét. Ha üzletben szerezzük be a vetőmagokat, keressük a csávázatlan, bio változatokat! Neveljük a kis palántákat ablakban, fólia alatt vagy üvegházban, kiültetésig. Ha lehet, használjunk hozzá tejfölös poharakat vagy korábbi évekről megmaradt cserepeket – hiszen az újrahaszálat a hulladékmegelőzést, a környezetvédelmet szolgálja – vagy ha ezek nincsenek, próbáljuk ki a papír ültetőedénykéket.

4. Vessük el a korai zöldségmagokat!

Vannak olyan hidegnek ellenálló növények, melyeket már márciusban elvethetünk az első ágyásokba. Ilyen például a lóbab, a sárgarépa, a borsó, a vöröshagyma, a petrezselyem, a hónapos retek, a saláta, a spenót, a vörös- illetve a fokhagyma (utóbbi kettő akár dughagymáról is szaporítható). Ha nem ismerjük pontosan a vetési időszakokat, az interneten vagy szakmai kiadványokban fellelhető vetési naptárak segítségünkre lehetnek a tervezésben!

5. Ültessünk és metsszünk fákat, bogyós gyümölcsű bokrokat!

Ha terveztünk faültetés, arra a tavasz megfelelő időpont. Törekedjünk a honos, tájfajták választására! A csemeték akkor fognak jól fejlődni és egészséges fává cseperedni, ha az ültetéskor betartunk néhány aranyszabályt (ezekről korábbi cikkünkben írtunk) és legalább az első 2-3 nyáron rendszeresen locsoljuk a kis fákat, nehogy a forró, száraz nyarak legyengítsék. A bogyós gyümölcsűek (ribizke, málna, szeder, egres) a március a legjobb időszak. Ültetéskor a bokrokat erősen vágjuk vissza, köréjük pedig tegyünk komposztot, mulcsot.

6. Telepítsünk évelő és hagymás virágokat!

Márciusban főleg az ősszel virágzó évelőket ültethetjük el vagy át; majd az enyhe idők érkezésével kevésbé érzékeny virágokat (pl. sásliliom, kúpvirág, margaréta) is ültethetünk. Ha nem ültettük el ősszel hagymás virágainkat, most még megtehetjük. Ha a hagymákat átültetnénk, nagy földlabdával vegyük ki őket a talajból! Bár nem hagymás virág, de ha a méheket is szeretnénk segíteni, márciustól ültethető már a facélia vagy más néven mézontó fű is, mely nemcsak talajjavító hatású, de „méhlegelőként” is kiváló.

8 tavaszi teendő a természetközeli kertben

Lugosi Bea • állatvédelem • biodiverzitás • biogazdálkodás • kert • komposztálás • Magyar Madártani Egyesület • mit tehetsz te? • önellátás • tájfajták • 2018.03.04 vasárnap 12:00
Lassan indul a kerti szezon, lehet készíteni kapát, kaszát, ásóvillát… Március az első igazi tavaszi hónap, s az enyhébb napok megérkeztével a kert- és veteményrajongók többsége nagy hévvel veti bele magát újra a kertészkedés örömeibe és rejtelmeibe.

Vannak „régi motorosok” és olyanok is, akik nem olyan régóta próbálkoznak a virágos és konyhakertek kialakításával, gondozásával. Elsősorban utóbbiaknak, illetve a természetközeli kertek és megoldások iránt érdeklők számára igyekszünk segítséget nyújtani a cikkünkben összeszedett ötletekkel, tanácsokkal. Lássuk hát, milyen fontosabb teendők akadnak egy kertben kora tavasszal? És milyen praktikák lehetnek segítségünkre egy természet-közelibb kert kialakításában?

1. Tervezzük meg előre a kertet, konyhakertet!

Egy átgondolt vetésterv, jól kialakított növénytársítás sok fejfájástól és kapkodástól kímélhet meg minket. Találjuk ki előre, hogyan építjük fel a szezon során a veteményes, illetve az egyes ágyások összetételét; melyik hónapban mit fogunk ültetni, vetni. A megfelelő kihasználtságot fokozza, ha vannak elő és utónövények is, illetve zöldtrágya ültetése is több szempontból nagyon hasznos. A vegyes ültetésű konyhakertben kapjanak helyet a gyógy- és fűszernövények, egynyári virágok is, így a növények egymást védhetik a kártevőktől, jótékonyan hatnak egymás növekedésére, a színes foltok pedig elősegítik a beporzók megjelenését.

2. Készítsük elő a talaj!

Csak akkor fogjunk hozzá az ágyások előkészítésének, ha a föld – a tavaszi csapadékos időjárást követően – már kellően száraz. Ellenkező esetben nagyon összetömörítjük a talajt, ráadásul a sarat kapálni, forgatni amúgy is felesleges időtöltés. Ha már a csizmánk nem ragad a földbe, húzzuk félre a mulcsot, lazítsuk fel kapával vagy ásóvillával a talajt, húzzuk ki a gyomokat. Bár az ásás elterjedt, mégsem igazán hasznos tevékenység (csak elvadult terület feltörésére használjuk): ha ásóvillával mozgatjuk át a talajt, akkor nem forgatjuk egymásra a különböző talajszinteket és nem borítjuk fel a humusztartalmú rétegek kényes egyensúlyát, melynek az ásást követően újra vissza kellene állnia, hogy teljes értékű talajt kapjunk. Ha nem tettük volna meg ősszel, most - műtrágya helyett - érett humusszal, szerves trágyával javíthatjuk kertünk talaját, gereblyézzük be a talaj felső rétegébe.

3. Neveljünk palántákat!

Ültessük el a nyáron a kertből gyűjtött vagy a boltban vásárolt magokat – pl. paradicsom, cukkini, fűszerpaprika, zeller, stb. - palántázó edénykékbe. Ha nincs, nézzünk körül, hátha a környéken szerveznek magbörzét, magcsereberét. Ha üzletben szerezzük be a vetőmagokat, keressük a csávázatlan, bio változatokat! Neveljük a kis palántákat ablakban, fólia alatt vagy üvegházban, kiültetésig. Ha lehet, használjunk hozzá tejfölös poharakat vagy korábbi évekről megmaradt cserepeket – hiszen az újrahaszálat a hulladékmegelőzést, a környezetvédelmet szolgálja – vagy ha ezek nincsenek, próbáljuk ki a papír ültetőedénykéket.

4. Vessük el a korai zöldségmagokat!

Vannak olyan hidegnek ellenálló növények, melyeket már márciusban elvethetünk az első ágyásokba. Ilyen például a lóbab, a sárgarépa, a borsó, a vöröshagyma, a petrezselyem, a hónapos retek, a saláta, a spenót, a vörös- illetve a fokhagyma (utóbbi kettő akár dughagymáról is szaporítható). Ha nem ismerjük pontosan a vetési időszakokat, az interneten vagy szakmai kiadványokban fellelhető vetési naptárak segítségünkre lehetnek a tervezésben!

5. Ültessünk és metsszünk fákat, bogyós gyümölcsű bokrokat!

Ha terveztünk faültetés, arra a tavasz megfelelő időpont. Törekedjünk a honos, tájfajták választására! A csemeték akkor fognak jól fejlődni és egészséges fává cseperedni, ha az ültetéskor betartunk néhány aranyszabályt (ezekről korábbi cikkünkben írtunk) és legalább az első 2-3 nyáron rendszeresen locsoljuk a kis fákat, nehogy a forró, száraz nyarak legyengítsék. A bogyós gyümölcsűek (ribizke, málna, szeder, egres) a március a legjobb időszak. Ültetéskor a bokrokat erősen vágjuk vissza, köréjük pedig tegyünk komposztot, mulcsot.

6. Telepítsünk évelő és hagymás virágokat!

Márciusban főleg az ősszel virágzó évelőket ültethetjük el vagy át; majd az enyhe idők érkezésével kevésbé érzékeny virágokat (pl. sásliliom, kúpvirág, margaréta) is ültethetünk. Ha nem ültettük el ősszel hagymás virágainkat, most még megtehetjük. Ha a hagymákat átültetnénk, nagy földlabdával vegyük ki őket a talajból! Bár nem hagymás virág, de ha a méheket is szeretnénk segíteni, márciustól ültethető már a facélia vagy más néven mézontó fű is, mely nemcsak talajjavító hatású, de „méhlegelőként” is kiváló.

7. Alakítsunk ki madárbarát kertrészletet!

A tavaszi fa- és cserjeültetések, metszések idején se feledkezzünk meg tollas barátainkról! Sajnos az emberi behatásnak köszönhetően egyre nagyobb mértékben csökken a fészkelési, táplálkozási lehetőséget biztosító területek, élőhelyek száma, így nagyon fontos, hogy segítsük a madaraknak megfelelő élettér biztosításával. Ezt részben pl. fecske műfészkek, madárodúk kihelyezésével tehetjük meg, részben pedig úgy, hogy kertjeinkben fajgazdag (tájhonos), többszintű, nem szögletesre nyírt bokorcsoportokat, sövénysorokat alakítunk ki. A madárbarát kertbe ajánlott - fészkelésre és táplálkozásra is alkalmas - honos cserjeféle például a közönséges fagyal, a mogyoró, a galagonya, a som, az orgona vagy a bodza. Ha odú van a kertünkben, kora tavasszal tisztítsuk ki. Madárvédelmi tevékenységet nemcsak télen és tavasszal, de egész évben folytathatunk saját házunk táján.

8. Öntözés: gondolkodjunk előre!

Már most gondoljunk a meleg, csapadékmentes nyári napokra! Érdemes utánajárni az esővízzel való locsolás illetve a csepegtetéses öntözőrendszer előnyeinek és lehetőségeinek; ezek nemcsak pénztárcánkat kímélik, de a környezet védelmét és a víztakarékosságot is segítik! Az esővizet már a korai fagyok elmúltával, a csapadékosabb tavaszi napokon elkezdhetjük gyűjteni! Ha nincs gyűjtőtartályunk, most időben beszerezhetünk vagy kialakíthatunk egy tárolót házilag is. Ha a víztakarékos csepegtetős rendszert szeretnénk megvalósítani, akkor az ágyások kialakítása után közvetlenül ki is helyezhetjük a kertbe, így a magok és palánták ültetését már nem zavarjuk meg ezzel a tevékenységgel.

9. Komposztáljunk!

Egy természetközeli módón művelt kertben minden szerves anyag visszakerül a természetes körforgásba! A keletkező humusz fontos tápanyagokkal látja el a talajt, ami elengedhetetlen, ha egészséges növényeket akarunk termeszteni, nevelni. A tavaszi munkák kezdetétől fogva tehát figyeljünk arra, hogy a levágott ágak, kihúzott gyomok, stb. ne a kukában végezzék, hanem mulcsozás vagy komposztálás segítségével kerüljenek vissza a kert életébe.

S mindezekhez még egy jótanács! Ha kerti munkát végzünk, vigyük ki magunkkal a gyerekeket is, s játékos formában vonjuk be őket is a kerti tevékenységekbe! Fontos a természettel való törődés szemléletmódjának továbbadása és az is, hogy a most felnövekvő generációknak (is) legyen élő kapcsolata a természettel; megismerjék a körforgás jelentőségét, a biogazdálkodás előnyeit, a természetes életközösösségek kapcsolatait... a sor teszés szerint folytatható.

forrás: https://www.zoldbolt.hu