Drágább lett az Ön lakása is - nézze meg mennyivel!

Az elmúlt évben 30 százalékkal több lakás cserélt gazdát, mint 2013-ban. Az éves szintű áremelkedés 3,9 százalék volt. Egy lakás átlagosan 10 millió forintért kelt el, ez 300 ezerrel több az egy évvel korábbinál, a budapesti használt lakások átlagára 14 millió forintra nőtt. A lakások több mint felét Budapesten és a megyeszékhelyeken adták el - derül ki a KSH legfrissebb lakásárindexéből.

Az elmúlt év első és második negyedévében 24, majd 29 ezer használt lakás cserélt gazdát, ami 35, illetve 25 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. Bár az ezután következő negyedévek adatainak beérkezése még nem zárult le, az időarányos adatforgalom az év további időszakában is hasonló nagyságrendű bővülést mutat - írja a KSH.

2014-ben 3411 darab új lakás épült értékesítési céllal, ami 8 százalékos bővülés, az összes eladott lakás 2,8 százaléka, azaz 2900 lakás volt új építésű.

A használt lakások piacán 2014-ben 3,9 százalékos tiszta áremelkedés következett be a megelőző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások, ha ebben az évben ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban. Eközben az eladott lakások minőségi összetétele a drágább lakások felé tolódott (az összetételindex 1,1 százalékkal nőtt), így a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára még nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal emelkedett.

A használt lakások árszintje az év közben bekövetkezett drágulás hatására közelebb került a bázisidőszakihoz, de 5 százalékkal így is elmaradt attól. Éves szinten az új lakások ára 1,4 százalékkal volt magasabb a bázisidőszakinál.

A községekben még nincs trendforduló

2014-ben minden településkategóriában és mindegyik épülettípusban élénkült a lakáspiaci forgalom, azonban a legnagyobb mértékben a nagyobb városok többlakásos részpiacán érzékelhető a fellendülés, míg a községi lakásértékesítések aránya az év folyamán végig 20 százalék alatt maradt. Budapesten és a megyeszékhelyeken adták el a lakások több mint felét (52 százalék). Miközben Budapesten a 2014-ben eladott lakások száma már megközelítette a 2008. évit (annak 89 százaléka volt), addig a kisebb települések felé haladva egyre inkább elmaradt attól: a megyeszékhelyeken 78, a városokban 68, a községekben 56 százalékát tette ki a 2008. évinek.

A panellakások aránya a lakáspiacon 12,8-ról 13,1 százalékra emelkedett 2014-ben. A többlakásos, nem lakótelepi értékesítések a lakáspiaci forgalom 45 százalékát tették ki ebben az évben.

Így változtak az árak az országban

A 2014-ben eladott használt lakások átlagos ára 10,0 millió forint volt, 300 ezer forinttal több, mint 2013-ban. Egy eladott használt lakás átlagára Budapesten 400 ezer forinttal, 14,0 millió forintra nőtt. A megyeszékhelyeken 9,3, a városokban 9,0, míg a községekben 5,7 millió forint volt, ami mindenütt meghaladta az egy évvel korábbi átlagárat. Az agglomerációkon kívül eső községekben, ha csekély mértékben is, de szintén emelkedtek az árak: 3,7-ről 3,8 millió forintra.

Budapesten a használt lakások négyzetméterára 226-ról 236 ezer forintra nőtt 2014-ben. A községi lakások négyzetméterára alig több mint egynegyede a budapestinek (62 ezer forint), míg az agglomerációkon kívül található községekben csak 47 ezer forint.

2014-ben valamennyi régióban kimutatható az átlagos lakásárak emelkedése. A legnagyobb mértékben Dél-Alföldön (4,2 százalék), legkevésbé Közép- és Dél-Dunántúlon (0,6, illetve 0,3 százalék). Az egyes régiókban általában eltérő az épülettípusok árváltozásának mértéke, esetenként még az iránya is. Közép- Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Alföldön a többlakásos épületek piaca mutat gyors fellendülést, és a családi házak ára alig változott, Észak-Alföldön még csökkent is. Ugyanakkor Dél-Dunántúlon Észak-Magyarországon, valamint Dél-Alföldön inkább a családi házak négyzetméterára emelkedett.

Mi a helyzet Európában?

Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja a használt és az új lakások áralakulását. 2014 IV. negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci indexe a 2010. évi bázisérték 100,3 százalékát tette ki. Az eurózónán belül a lakásárindex az EU átlagának 97,5 százaléka. 2014 folyamán a magyar lakásárindex egyre közelebb került az említett indexekhez, és a IV. negyedévre 95,8 százalék lett.

2014 IV. negyedévében a korábban gyors ingatlanpiaci fellendülést mutató balti államok közül Lettországban kiugróan, 10,2, Litvániában 4,3 százalékkal visszaestek az árak. Ebben a negyedévben legnagyobb mértékben Máltán (4,6 százalék) és Írországban (3,8 százalék) emelkedtek a lakásárak.

A környező EU-tagállamokban - Horvátország kivételével - mindenütt nőttek a lakásárak 2014 IV. negyedévében. A megelőző időszakhoz viszonyított elmozdulás Szlovákiában volt a legnagyobb (2,1 százalék) és Ausztriában a legkisebb (0,9 százalék).

A 2010. évi bázishoz képest Észtországban és Izlandon legmagasabbak a lakásárak (149,6, illetve 131,3 százalék), míg az adatszolgáltató országok közül Spanyolország és Románia indexe a legalacsonyabb (72,2, illetve 78,7 százalék). Görögország és Lengyelország adata továbbra sem jelenik meg az Eurostat összeállításában.

forrás: napi.hu