Ingatlan & Ingatlanpiac

Az idei második negyedévben a használt lakások ára az országos átlagok alapján 7,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan az új lakások átlagára 4,5 százalékkal nőtt - derül ki az ingatlan.com hivatalos KSH-adatokon alapuló elemzéséből.

2017 első negyedévében 4 százalékkal növekedtek a lakásárak az euróövezetben az előző év azonos negyedévéhez képest, a növekedés 4,5 százalék volt az EU-s országokat nézve. Magyarország továbbra is az élmezőnyben van a lakóingatlanok drágulását tekintve, 8 százalékkal magasabbak idén az árak, mint tavaly ilyenkor - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból.

Új korszak kezdődik a második félévben az ingatlanpiacon: az új fejlesztési hullám elején elindított beruházások "beérnek", elkészülnek, végre közelíti a kínálat a keresletet. Bár továbbra is a fővárosban épül a legtöbb lakóingatlan, a vidéki városokban is komoly fellendülést láthatunk - ez pedig külön jót tesz a piaci egyensúlynak. Vidéken főleg családi házak épülnek.

A legfrissebb, III. negyedéves adatok szerint a Budapest V. kerületében található 1052-es irányítószám fajlagos átlagára viszi a prímet a hazai lakáspiacon, míg vidéken a 2096-os, azaz ürömi lakásokért kérik négyzetméterenként a legtöbbet. A KSH eddig nem publikált, hivatalos tranzakciókat tartalmazó adatsora alapján mutatjuk, melyek Magyarország, illetve a főváros legdrágább irányítószámai.

A elmúlt egy-két év eszelős drágulása után mintha megtorpant volna az albérletek drágulása, a piac elkezdett kiegyenlítődni.

Megállt a budapesti albérletárak elmúlt két évben látott jelentős emelkedése - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Mint írják, a fővárosban átlagosan 130 ezer forint volt a havi bérleti díj január közepén, ez pedig megegyezik a tavaly januári árszinttel, a főszezonnak számító tavaly augusztusi átlaghoz képest pedig 7 százalékos csökkenésnek felel meg.

A lakosság nagy része 100 négyzetméteres, legalább háromszobás családi házban szeretne lakni, a magyar lakások átlagos alapterülete azonban ennél 15 négyzetméterrel kisebb.

Kicsi a lakás és drága fenntartani

Magyarországon Nyugat-Európához képest alacsony az egy főre jutó lakásterület nagysága, de a régió többi országához képest jól állunk. Ugyanakkor árnyalja a képet, ha a meglévő lakásállomány állapotát és a lakások zsúfoltsági rátáját is megvizsgáljuk. Európai összehasonlításban mind a két tényező esetében meglehetősen rosszul állunk, a magyar lakosság több mint 25 százaléka rossz lakhatási körülmények között él, míg a zsúfoltsági ráta meghaladja a 40 százalékot.

Csökkentek a kínálati lakásárak országos viszonylatban 2016 harmadik negyedévében - derül ki az Otthontérkép.hu legfrissebb elemzéséből. A trendfordulás ugyan országosan szépen kirajzolódik, Budapestre szűkítve azonban a növekedés még mindig nem állt meg, csupán az üteme csökkent.

Országosan látványos a csökkenés

Magyarországon a nyugat-európai országokhoz képest még mindig sokkal kevesebben bérelnek lakást, a többség saját tulajdonú ingatlanban él. Ennek ellenére a lakásbérlés nálunk is egyre elfogadottabbá válik, a tavalyi évben országosan a lakosság 11 százaléka bérelt lakásban élt. Ennek kapcsán megnéztük, hogy kik választják a magánbérletet vagy az önkormányzati bérlakást a különböző jövedelmi viszonyok szintjén, valamint mennyire elterjedt a lakásbérlés a kisebb és mennyire a nagyobb lakosságszámú településeken.

Ha a gyerek felsőfokú tanulmányokba kezd, megéri a bérlés helyett lakást vásárolni a számára - derül ki az FHB Lakásárindex friss elemzéséből.

A nappali tagozatra újonnan felvettek száma folyamatosan csökkent Magyarországon 2011 és 2015 között: míg 5 évvel ezelőtt 70 ezren kezdték meg tanulmányaikat egy új intézményben, addig 2015-ben kevesebb, mint 55 ezren tanultak tovább nappali tagozaton. Idén a jelentkezések növekedtek.

Budapesten tanulnak a legtöbben